Az első biciklizés

.....de persze ne rohanjunk ennyire előre, mivel most néhány nap megint kimaradt. Ott hagytam abba a múltkor, hogy izgatottan vártam a szombat esti "Introduction party"-t. Volt egy kis preparty itt a Beneluxlaanban, lényegesen visszafogottabb, mint a csütörtöki ereszdelahajam-buli. Éjfél körül kis csoportunk elhagyta a főhadiszállást és belevetette magát az utrechti éjszakába. Villamossal közelítettük meg a célt, spanyolok lányokkal (akiket nem igazán ismerek), Receppel, Canerrel, Erkannal és Jean Marc-kal. A buliba ingyenesen bemehettünk a múlt heti bemutatkozónapos belépőnkkel, amúgy 5 euro lett volna. egész este táncoltunk, beszélgettünk Erkannal, Receppel és Jean Marckal. Talán azt is mondhatom, hogy ők itt a legjobb barátaim Fapapucsföldén (by Jani). Az estém egész költséghatékonyra sikeredett, mivel Erkan és Jean Marc felváltva hozták a köröket sörből és tequilából és sose engedték visszahívni magukat. Talán egy sört, ha vettem magamnak. A Poema jó volt megint, a zene is egész hallgatható volt, azonban iszonyú tömeg volt, a hering party talán ki sem fejezi eléggé. 3 körül JeanMarc szólt, hogy ő hazamegy, gondoltam ennyi nekem is elég volt, vele tartottam. 2:0 arányban egyhangúan megszavaztuk, hogy rövid séta után taxit keresünk a pályaudvar másik oldalánál (ezzel spórolva néhány eurot, hogy a taxinak ne kelljen megkerülni a fél várost, itt jegyezném meg, hogy a taxi úgy működik,hogy 7,5 euro az alapdíj, és ebben 2 km van benne, minden ezutáni 2 km-ért 2,20 eurot kell ráfizetni). Álltunk az út szélén, próbáltunk leinteni taxikat, de vagy foglaltak voltak vagy nem voltunk szimpatikusak, de egy sem állt meg nekünk. Két holland srác viszont igen, akik megkérdezték,hova megyünk, majd mondták, hogy pattanjunk be, elvisznek. Így kerültünk haza ingyen, stoppolás után. :)
Meg kell hogy állapítsam, hogy a hét legrövidebb napja a vasárnap. Ki érti ezt...? Bár lehet, hogy azért van, mert dél után sikerült felkelnem valamivel..... A nap maradék részét is házon belül töltöttem, beadandót kreáltunk Vetaval, amihez én kaptam egy kis szakmai segítséget egy barátomtól msn-en. ezúton is köszönöm :) Valamint egy minimális főzést is beiktattam. persze nem kell túl komoly dolgokra gondolni, mivel rendes kaját még nem volt lehetőségem csinálni (hiányzik hozzá az idő, a hely, eszközök és az alapanyagok, de majd szép lassan beszerzek mindent). A menü: spagetti nápolyi paradicsomszósszal,szegényesen. Mikor ezt nővéremnek elmeséltem, első kérdése az volt: "Szegényesen? Miért, mi hiányzott belőle? :D "
"Vízen kívül gyakorlatilag minden...." :) És ez sajnos fedte a valóságot, mivel már felforrt a víz, mire rájöttem, hogy se só nincs itthon, se olaj, se margarin, se cukor...... De finom lett így is :) Este pedig a biciklim elment a szobából első útjára, azonban nem velem. Erkan kérte kölcsön, hogy elmenjenek bulizni, éjjel 2kor azonban már vissza is hozta és leláncolta az ajtó elé.
Hétfőn korán mentünk iskolába Vetaval együtt, viszontagságos úton kinyomtattuk a beadandónkat, ezután végigültük az órákat, ezután futólépésben jöttem haza, mivel 17 órára kellett menni a városba, hiszen kezdetét vette az Introduction week. Erkannal mentünk villamossal, és egész jól eltudtunk már beszélgetni, nekem ez nagy sikerélményt jelentett. Például megtudtam, azt, hogy itt egész sajátos értelemben használják a "pimp" szót........ Napok óta kikeredett szemmel néztem a programkártyámon a szerdai programot "pim up your bike & running dinner"........... itt kicsit elbizonytalanodtam........ pimp....? Beütöttem netes szótárba, és....elnézést, de le kell hogy írjam, stricit jelent. Mint kiderült, törökül is ez a jelentése, mármint a török szótár is ezt dobta ki. De most meg tudtam, hogy ez egy biciklifestő program, festék sprayvel mindenki kreatív módon átfújhatja a bringáját. Szerintem igazán jópofa lehet tömegesen :)
Megint olyan csapatba kerültem erre a hétre, ahol senkit nem ismertem, de kedvesek a csapattársaim. elmentünk vacsizni-sörözni az Irish pubba, beszélgettünk, ismerkedtünk, utána a már törzshelynek nevezhető ClubPoemat vettük célba. Ott ismerkedős játékokat játszottunk, majd kezdetét vette a PubQuiz. Mindenféle témából tettek fel kérdéseket a csapatoknak, így tudtam meg például, hogy egy polipnak 3 szíve van, vagy hogy mi a neve a koreai kutyalevesnek. Ez a kérdés mondjuk némileg bunda volt, mivel kb minden csapatra jutott egy koreai, kivéve a miénket.... :) De hát játék az egész. én korán leléptem, mert még beadandót kellett írnom, meg feltöltenem a sulis szoctám dolgokat a rendszerbe, hátha csurran cseppen majd valami :)

És most elérkeztünk a mai napomhoz. Ez volt az első alkalom, hogy biciklivel indultam el az iskolába. Ehhez kértem egy kis segítséget, mivel még nem ismertem az utat. Caner már többször ment biciklivel, így őhozzá csatlakoztam. Már odafelé kiderült, hogy nem biztos, hogy túl strapabíró az új drótszamaram. De bíztam benne, hogy eljutok vele az iskoláig. Épp időben be is futottunk a kvantitatív kutatás órára, ahol megint sikerélményekkel lettem gazdagabb. Tanár úr megdícsért, amiért hibátlanul sikerült megoldanom a feladatokat. A múlt órán egy mondatban elmagyarázott valamit Canernek meg nekem, de akkor nem is gondoltam, hogy egész konkrétan az a mai 120 perces óra anyagát képezi....... Egy biztos, alaposan magyaráz és szájbarágósan :) Óra után a könyvtárat vettem célba, hogy egy chipkártyát vegyek, mivel az iskolában mindent azzal tudok csak használni:fénymásolót,nyomtatót,könyvesboltot,stb. Nagy szükségem van a kártyára, mivel holnap is be kell adnom egy beadandót nyomtatva, enélkül meg nem tudok nyomtatni. Azonban a könyvtárban ért egy kis meglepetés. Elromlott a gép, ami a kártyákat adja ki. Elmentem egy könyvesboltba, hátha. Persze ott se lehet kapni, úgyhogy egyelőre nem tudom, hogy fogok reggel nyomtatni...
Így hát elindultam haza felé, szép napos délutánon. Az első 100 méter után azonban az új társam megadta magát, és ledobta a láncot. Nem kis meglepetésemre sikerült visszaeszkábálnom rá, és óvatosan elindultam tovább az utamon, hátha eljutok hazáig. Ekkor már biztos voltam benne, hogy az esti programra nem biciklivel megyek. Kezdtem rájönni, hogyan és mennyit lehet tekerni rajta, hogy valamennyire működjön, de erőltetni nem lehetett, így egy lightosabb kocogó tempóját elérvén, komótosan hazagurultam. (Bár még 3szor ígyis lejött a lánc útközben.....ami azért is kínos, mivel ugye akkor fékez, ha hátrafelé tekerem, de ha nincs rajta a lánc,elpörög..... úgyhogy kicsit emlékeztettem a Flintstone családra, amikor próbáltam magam láblerakással fékezni). Hazafelé egy villamosmegállóval odébb lyukadtam ki, de ígyis büszke voltam magamra, hogy többé kevésbé hazataláltam :)

Befejeztem a beadandóm holnapra (utolsó simítások hiányoznak csak). Azt hiszem kezdek készülődni az esti biliárdozásra......... :)