Az első hét Hollandiában

Üdv Mindenkinek!

Nem is tudom hol kezdjem......... Réges-régen (egy évvel ezelőtt) egy szép tavaszi napon megkaptam a hírt és vele együtt az ösztöndíjat, hogy fél évre irány Hollandia...... akkor még nem si gondoltam, hogy ez ilyen hamar el is jön január 27-e.... Mint általában minden más, nekem ez sem indult egyszerűen..... Egész barátságos áron jutottam repülőjegyhez Budapest-Eindhoven között (ezúton is köszönöm WizzAir), azonban egy hátulütője volt a dolognak..... kizárólag hajnali 6kor indul járat Ferihegyről (hajnali 4 órás becsekkolással)....... így nem csekély méretű és darabszámú csomagommal szerda este felkerekedtem Győrből és felvonatoztam Pestre, ahol néhány vállalkozó kedvű ismerős-jóbarát feláldozván magukat vártak rám, hogy együtt töltsük utolsó magyarországi éjszakámat (nana..........nem félreérteni....). A program egy kis lightos sörözés volt, épp tökéletes kikapcsolódás a nagy szorongás és gyomorgörcs közepette :)

A repülőtéren átestem életem első alapos motozásán :D Besipoltam a kapunál........ de mégse találtak sehol semmit.......... 5 percnyi intimzónasértés után végre leesett az őröknek,hogy létezik olyan, hogy farmergomb fémből....... :)

A repülőútból nem sokra emlékszem, ezért erős a gyanúm, hogy átaludtam :) Annyi még megvan, hogy késéssel indultunk, mivel jégmentesíteni kellett a gépet.....de a pilóta úr bemondta, hogy "csucsukáljunk nyugodtan" ......... nekem nem kellett kétszer mondai :)

Leszálltunk Eindhovenben, ahonnan buszozás, majd vonatozás után eljutottam Utrechtbe, a célállomásra..... :) Következő challange, csomó cuccal együtt megtalálni a hostelt, ahol 5 napra szobátfoglaltam (mivel a kollégiumba csak kedden költözhettem be). Némi kóválygás és kérdezősködés után sikerült buszjegyet szerezni és megtalálni a megfelelő buszt. A hostel is viszonylag hamar meglett, délelőtt 11kor már csöngettem is a kapunál.....  Bejelentkeztem, majd ezután ért az első sokk...... Már otthon is leesett az állam, mikor a legkisebb foglalható szoba 12 ágyas volt. De még ehhez képest is váratlanul ért, mikor egy 21 (igen.....jól olvasod....huszonegy) ágyas szobába kerültem......... fiúk-lányok vegyesen........ de inkább fiúk.....  Miután berendezkedtem (ami nem állt sokból, mivel még egy szekrény sem volt, így a bőröndőm betoltam az ágy alá és ezzel el is készültem), lejelentkeztem az ottani számítógépteremből az otthoniaknál, majd bedőltem az ágyikómba és kipihentem a nap fáradalmait....  Az első estére a cserediákok szerveztek egy kis ismerkedős estét. annyi infóm volt az egészről, hogy este 8kor van a találkozó, a Dómnál...... De szerencsére nem kellett egyedül mennem, mivel a szobatársaim között volt Justin, egy amerikai srác, aki iskolatársam is egyben. 14en gyűltünk össze Utrecht legmagasabb épületének tövében, hogy némi alkohol társaságában felmelegedjünk és feloldódjunk :)

Pénteken kezdődött az iskola,bemutatkozós nappal..... Előadásokat hallgattunk az iskoláról, az országról, a városról. Elég sok érdekesség hangzott el.... például hogy Utrecht 300 ezer lakosából 75 ezer diák.......... szerintem nevezhetjük fiatalos (egyetemi) városnak :) Az én iskolámban 27ezren tanulnak, rengeteg karon és szakon...... Majd elfogyasztottuk a dutch lunch-ot...... ami kenyérből,sajtból és tejből szoktot állni, de a mi tiszteletünkre felturbózták szalámival zöldséggel és narancslével...... :) Valamint résztvettünk egy kincsvadászaton 4 fős csapatokban, melynek célja,hogy bejárjuk a campust, ismerkedjünk a hellyel........nagyon jópofa volt együtt bolyongani (menj 100 métert,majd fordulj balra.....) :)

Ezután siettem haza, mivel volt egy utam Hollandia másik felébe, történetesen a déli szeglet közelébe, Szilviékhez, aki anyukám gyerekkori barátnőjének a lánya, de Erasmus alatt kint találta meg az igazit :) rengeteget segítettek nekem mindenben, így történt meg az is, hogy az egyik bőröndöm náluk landolt megőrzésre, és ezért mentem :) hogy itt se legyen minden egyszerű, átszállásos volt a vonatozós móka, pedig annyira még nem igazodok itt ki,hogy minden városról tudjam, hogy jó irányban van-e............ pláne, ha még félre is tájékoztatnak, és a vonat indulása után szólnak, hogy "bocs,rosszul emlékeztem,ez nem arra megy, ahova te szeretnél"........... de lényeg a lényeg, kb. este fél6ra kikötöttem Roermondban, ahol Szilvi várt kocsival...... meghívást kaptam éjszakára is, hogy a hosszú nap után ne kelljen még hazafelé is átszelni az országot. Finom vacsi,finom sör, jó beszélgetés és guitar hero-zás után (van még mit gyakorolnom) nyugovóra tértünk........

Másnap délutánig élveztem a vendégszeretet, amit szerintem sose tudnék eléggé megköszönni, nagyon nagyon jól éreztem magam :) Késő délutánra visszaértem a cudar valóságba, a megszokhatatlan Hostelbe...... :) Justin invitálására este újra belevetettem magam a társasági életbe. A dolog pikantériája, hogy új cimborám épp aznap vette meg a biciklijét, gonodltuk fel kéne avatni, így ketten egy biciklivel kíséreltük meg megközelíteni a Dómot.......... rengeteget nevettünk útközben, de Justin hősiesen állta a sarat :D 8an gyűltünk össze, majd vacsorázni indultunk. Ősszel a Plitvicei tavaknál azt hittem, hogy életem legdrágább hamburgerét sikerült elfogyasztanom (valahogy jól ezer Ft felett volt).....de a hollandok megmutatták, hogy dehogyis.......... :) 13 euróért sikerült megrendelnem a hely egyik legolcsóbb kajáját,na ez volt a hamburger......... ne...inkább ne számold át.......... :) 2 sörért meg egy hamburgerért 20 euróval járultam hozzá a holland gazdaság növekedéséhez......... :) Gondoltuk ez a legmegfelelőbb este, hogy belekóstoljunk a holland kultúrába........ vacsi után elmentünk és betértünk egy CoffeeShopba...... innentől mindenkinek a fantáziájára bízom az este hátralevő részét, de annyit megsúgok, hogy sok mindent láttam ott, de kávét nem....... :) este pedig ugyanolyan élménydúsan gurultunk haza Justinnal, mint ahogy érkeztünk :D

Vasárnap résztvettünk egy "Social Introduction Day" nevű programon, ahol csapatokra szétszedve, két-két holland diák idegenvezetésében jártuk be a várost.....megmásztuk a Dom Towert, ebédeltünk az Irish pubban, meglátogattuk az egyik fitness termet, ahova egy hét korlátlan használatot kaptunk ajándékba, várostnéztünk, voltunk biliárdozni, elég tömény és fárasztó nap volt, de legalább új embereket ismerhettünk meg..... :) A program zárója pedig a HU-sok (ez a sulim) törzshelyén, a Club Poemaban volt, ahol ingyen köszöntőital várta a cserediákokat. Mindenki kapott egy kis kupont a vezetőjétől, amit a pultnál beválthatott sörre-borra, gyengébbek üdítőre :) Azonban mivel a csapatunk jelentősen megfogyatkozott a nap végére, és a vezetőink épp távozni készültek, a kezembenyomták az összes maradék kupont........  Mondjuk úgy, hogy elég népszerű lettem aznap este, mivel a "közeli barátaimnak" ajándékoztam 1-2 jegyet, akik hősiesen teljesítették kötelességüket, és nem hagyták kárbaveszni a kuponokat :) Engem konkrétan németnek néztek, mert mindig sörrel láttak :D De hát a magyarok sem vetik meg a folyékony kenyeret........ ;)

Hétfőn kezdődött az igazi Challange, első tanítási nap az iskolában.....8.30kor kezdődött az alkalmazott kommunikáció órám..... egész érthető volt a történet, meg is lepődtem :) Utána Kvantitatív kutatás következett spss-ben, amit elvileg már el kellett volna sajátítanom a Külkeren....... de a mi tanárunk valahogy kihagyta.....most már bánom....  Párosával kellett dolgozni, de nekem nem volt párom, mint egy szem cserediáknak az osztáylban :( Szóltam a tanárnak, aki berakott két lány mellé dolgozni. Egész jól ment a feladat, majdnem be is fejeztük Christinaval :)  Ha jól emlékszem ezen a napon más dolog úgy annyira nem is történt :)

Bezzeg kedden........a költözésem napja..... kicsit problémásan indult, mivel déltől lehetett beköltözni a koliba,  nekem viszont 13.30tól volt egy szem órám..... előtte kevés az idő, utána meg elég késő van, hiszen a hostelből ki kellett volna délelőtt csekkolnom...... de lebeszéltem a recepcióssal, hogy had pihenjen ott a cuccom még pár óráig......... Az SSH (az ingatlanos cég) irodája a suli mellett található, így óra előtt odamentem,elintéztem a papírdolgokat, megvettem tőlük az ágyneműt, felvettem tőlük a kulcsokat és irány a suli....... Újra a kvantitatív kutatás gyönyöreiben mélyedhettem el..... az egészben az a vicces, hogy statisztika végülis az egész (számítógéppel), de a tanár  egy órán keresztül a sima átlagot magyarázta....hogy 20 mber életkorából hogy lehet megtudni az átlagot....... hihetetlen,de igaz..... legalább volt sikerélményem :)

Óra után "haza" viharzottam, kijelentkeztem a hostelből, ahol a recepciós nem volt túl segítőkész, megkérdeztem,tudna-e nekem taxit hívni (2 nagybőrönd, 1 sporttáska, 1 hatalmas táska ágynemű, egy "kézipoggyász" és egy válltáska megléte épp elég érv volt amellett, hogy ne buszozgassak :D ). A válasz az volt,hogy ő sem tud hollandul és nem is ismer egy számot se....... Így ott álltam a hostel előtt, mozdulni sem tudtam a csomagomtól és nem tudtam merre induljak,mit csináljak. Leszólítottam pár srácot az utcán, kaptam is telefonszámot, hívtam,de nemv ették fel............. Úgyhogy elvonszoltam a csomagokat egy sarokkal odébb, ahol szintén két holland fiatal segítségét kértem...... ők se tudtak egy számot se, javasolták, hogy menjek be a sarki kávézőba, ott talán segítenek,addig ők őrzik a csomagjaimat. A pultoslány nagyon aranyos és kedves volt,saját telefonjáról rendelt nekem taxit, ami pár perccel később meg is érkezett, szerencsére kombi-verzióban :D Nem maradt más hátra, mint hogy beköltözzek. Nagy meglepetésemre az épület lepukkant kinézete ellenére a szoba tiszta volt és óóóriási....... (és egyelőre nincs szobatársam..... nem szeretnék gonosz lenni, de remélem ez így is marad (lekopp-kopp-kopp)) :)

már az első nap megismerkedtem pár itteni lakóval, spanyolok,németek,van itt minden....... :) Mindenki nagyon kedves, nyitott, érdeklődő, beszédes........ :)

Szerdán újra suli, reggel 8.30.tól, de most mindkét órám 2 másik osztállyal volt...........  új beilleszkedés..... Interjúvolás és szervezeti analízis (talán így tudnám lefordítani) volt a menü erre a napra.....  remélem helytálltam :) délután elindultam felfedezőútra a koli (Beneluxlaan) környékén.... csodák csodájára van Lidl egy utcával odébb, ahol baráti áron beszereztem az alapdolgokat (tej,kenyér, nem herz de szalámi, sajt,stb....), késő délután pedig elindultunk biciklit venni két török iskolatársammal....... de nem jártunk sikerrel...... használt biciklit szerettünk volna, de horror áron vannak :(

Csütörtökön újra "megszokott" osztályomba kerültem, már-már ismerős mosolygós arcok fogadtak a suliban, nagyon jó érzés volt :)  2 utánra itthon is voltam, gyorsan elröppent a nap, megint sikerélményekkel tele, hála az átlagszámításnak :D Amit elsőként oldottunk meg Canerrel hibátlanul..... :D

A nap legizgalmasabb része az este volt............... buli volt a Beneluxlaan földszintjén... egy kis ismerkedés újra (nem győzzük egymást elég alaposan megismerni :D ) 22.30.kor kezdődött az egész a földszinti konyhában....... egy kis iszogatás,beszélgetés.... szépen kezdtünk is gyűlni..... én egy török sráccal és két dél-koreaival beszélgettem a legtöbbet......akikkel megbeszéltük a legfőbb kultúrális különbségeket..... például, hogy van élet ipod nélkül..... nagyon furán néztek össze,majd rám, amikor mondtam, hogy nekem ipodom még sose volt, csak laptopom van és telefonom........ első reakciójuk az volt,hogy láttak itt szemben egy boltot, át tudok menni és tudok venni........ számukra felfoghatatlan volt, hogy nekem ez egyáltalán nincs terben és tudok teljes életet élni ígyis...... :) Szóval igazán vicces volt az egész..... Ezután kivezényeltek minket a bejárat előtti "előtérbe" -épületen belül persze. Vittek és csináltak zenét, szomjas se maradt senki, nagyon jó volt a hangulat.... Megtaláltam azt a srácot, akivel eddig csak facebook-kontakban voltam, ő osztálytársam, nem cserediák,de német amúgy....vagyis csak félig....ugyanis félig magyar :) Hihetetlenül megörültem, mikor megláttam a névsorban a nevét.....  Főleg,hogy facebookon angolul beszélgettünk eddig, és most meg magyarul kezdett el....mondta, hogy neki is jó érzés és hogy legalább gyakorol..... szóval így kicsit jobbanf eloldódtam én is. Nagyon jót beszélgettünk, kellemes este volt :) Persze másokkal is megtaláltam a közös hangot. Ez volt az első nap, mióta itt vagyok, hogy IGAZÁN jól éreztem magam :) A városi Clubba én már nem szerettem volna menni, fél2 körül elbúcsúztam új barátaimtól és feljöttem,hogy randizom a kispárnámmal..... De hamarosan kopogtak..... egy Jean-Marc nevű német srác állt az ajtómban valami félelmetesen gyenge ürüggyel....hogy ő a barátjait keresi (akiket lent mutatott be nekem, úgyhogy esélyes, hogy egy ksözönés után éjjel pont a szobámban leledzenek) :D Mondtam neki, hogy itt tuti nincsenek, de azért fáradjon beljebb...... kb 3ig beszélgettünk, egész újfajta mix nyelvet fejlesztettünk ki, angol és német keveréke volt (de mégse holland :D ), és úgy kommunikáltunk....... a magyar nyelvtől majdnem padlót fogott, szerinte lehetetlenség lehet megtanulni,de még csak beszélni is........ hiába érveltem, hogy kb 16 millió embernek mégiscsak megy......... :)))))) Fájdalmas búcsút vettünk egymástól......... majd belevetettem magam újra a virtuális világba, és egy nagyon kedves általános iskolai osztáyltársammal csacsogtunk még jó ideig :)

Összefoglalásképp tényleg azt mnodhatom, hogy ez egy szuper nap volt.............. és kezdek beilleszkedni :)

Péntek:

a hosszúra nyúlt éjszaka után fél12kor sikerült kinyitnom a szemem...... a program nem túl kecsegtető, némi takarítás, ami a pakolás és berendezkedés után azért ráfért a szobára....... egy kis tanulás (jobb időben elkezdeni mindent), valamit biciklibeszerzés... Azonban ez egész szerencsésen alakult. Elindultam a bicikliboltba, de a Beneluxlaan liftjében láttam egy hirdetést, valaki 30 euroért szeretné eladni a bicóját..... lementem, és így eshetett meg, hogy most itt pihen a székem mellett az "új bringám". "kicsit öreg.....kicsit ronda.....kicsit rozsdás, kicsit nyikorog........de legalább az enyém....." és legalább nem valószínű, hogy ellopják....... :) De azért lakatot még szereznem kell rá (meg lámpát, mert itt kötelező). És lassan készítenem kéne valami vacsit is............ :)

Ennyi történt eddig velem, ami most így hirtelen eszembejutott :)